Magyar Üzletasszonyok Egyesülete

A BKIK közreműködésében lebonyolított pályázaton 38 vállalkozó részesült vissza nem térítendő támogatásban.

A 2024-ben kiírt vállalkozássegítő pályázat tapasztalatainak megbeszélésére gyűltek össze a józsefvárosi vállalkozók a VIII. kerületi H13 Kultpont közösségi terében november 12-én. A Józsefvárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott 50 millió forintos keretösszegből a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara közreműködésében lebonyolított pályázaton 38 vállalkozó részesült vissza nem térítendő támogatásban az idei évben.

A rendezvényen Pap Dénes, a BKIK VIII. Kerületi Tagcsoport elnöke köszöntötte a résztvevőket, aki elmondta, hogy a pályázatot az előzetes várakozásokon felüli érdeklődés kísérte, az elérhető keretet gyorsan kimerítették a kis- és mikrovállalkozások. Csókay Ákos a BKIK főtitkára hangsúlyozta, hogy ez a fajta együttműködés az önkormányzat, a kamara és a vállalkozók között példaértékű és olyan jó gyakorlatnak tekinthető, amit érdemes átvenni más kerületeknek, vagy akár vidéki településeknek is. A rendezvényen az önkormányzatot Pikó András, Józsefváros polgármestere és Sátly Balázs gazdasági alpolgármester képviselték. A kerület vezetői a projekt sikerét és tényleges társadalmi hasznosulását látva a képviselő-testület elé fogják terjeszteni javaslatukat, miszerint ebben az önkormányzati ciklusban minden évben kerüljön elkülönítésre a helyi iparűzési adóból minimum 50 millió forint, amelyre a BKIK-val egyeztetett témában és módon tudnak a helyi vállalkozók pályázni. Pikó András polgármester külön hangsúlyozta, hogy a kerület vezetőjeként pontosan látja, mennyit tesznek a vállalkozások a kerületért azzal, hogy itt működnek, itt végzik tevékenységüket, ezért indokoltnak és szükségesnek látja, hogy a partneri együttműködést erősítve visszajuttassanak egy részt a befizetett adókból.

Az eseményen résztvevő vállalkozások visszajelzéséből kiderült, hogy ezzel a projekttel „láthatóbbá”, megfoghatóbbá vált a BKIK tevékenysége, hiszen ingyenes tanácsadással, a teljes folyamaton való kíséréssel segítették a pályázókat, így a támogatás igénylésére pályázatíró nélkül is bárki vállalkozhatott. A kamara továbbra is elkötelezett a program folytatásában, a hasonló jó gyakorlatok kiterjesztésében és a pályázati lehetőségek minél szélesebb körű kommunikálásában.

Forrás: BKIK

A hazai kkv-k számára is elérhető digitális innovációkat mutattak be a BKIK által támogatott szakmai rendezvényen

A legfrissebb DESI jelentés szerint Magyarországnak sikerült jelentősen felzárkóznia az elmúlt egy évben digitalizációs érettség terén a fejlett európai országokhoz, azonban a magyar kkv-k jelentős részének a teljesítménye még mindig nagyon gyenge a digitális transzformációban. A Digiméter idei kutatása is a magyar kkv szektor lemaradására hívja fel a figyelmet digitális érettség tekintetében, csakúgy, mint a TechDays Magyarország megtartott tegnapi  State of SME Digitalization című rendezvény előadói.

A kkv szektor digitális érettségét vizsgáló Digiméter kutatás idei eredménye azt mutatta, hogy a hazai kkv-k nem igazán tudtak fejlődni ezen a téren, holott a vállalkozások számára ma a digitalizáció a fejlődés és a versenyben maradás alapvető feltétele. 2021-es szintre esett vissza a kkv-k digitális jelenléte (honlap) és a digitális adatkövetés, illetve a legelmaradottabb értéket az értékesítés és marketing indexe mutatja.Magyarország 2024. évi országjelentése is kitér arra, hogy mesterséges intelligenciát a Magyar vállalkozások csupán 3,7%-a alkalmaz szemben az uniós átlaggal (8%), ami azt mutatja, hogy tovább kell javítani a teljesítményt ezen a területen. Ezért is van több olyan program is előkészítés alatt a BKIK-nál, amelyekkel hathatós segítséget tudunk biztosítani számukra a jelenlegi akadályok leküzdésében, az edukációban, digitális fejlődésükben.Ennek egyik lépése, az október 1-én a TechDays Magyarország égisze alatt lezajlott State of SME Digitalization című rendezvény, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, az MBH Bank, az MBH Fintechlab valamint a Future-Now szervezésében.

z esemény panelbeszélgetésein IT technológiai területen működő vállalatok szakértői vitatták meg a magyar kkv-k lemaradásának okait, valamint tárták fel a piacon elérhető digitalizációs eszközöket és szolgáltatásokat többek között az üzleti folyamatok digitalizálása, az automatizáció és az online fizetésfeldolgozási innovációk mai kínálata terén. A helyi és a legjobb nemzetközi gyakorlatokat ötvöző előadás keretében átfogó képet kaphat arról, hogyan boldogulhatnak a kkv-k a digitális korban.

A résztvevők összegzése szerint a következő évek kulcsa, hogy összeállnak-e az elérhető megoldások egy jól működő ökoszisztémává, amelynek szerves részét képezik a vállalkozók mellett a különböző inkubátorok, befektetők, kamarák és az állami szabályozók.

Dr. Balog Ádám, a BKIK általános alelnöke köszöntőjében kiemelte: “túl kell lépni azon, hogy egy vállalkozó költségként tekintsen a digitális fejlesztésekre. A hosszú távú megtérülést, a versenyben maradás alapvető eszközét kell, hogy lássa a transzformációban.  A vállalkozások számára a digitalizáció nem választható lehetőség, hanem a fennmaradás és a fejlődés útja.”

Forrás: BKIK

Kiállítói helyek kis- és középvállalkozások számára

Jelentkezési határidő: október 1.

Az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége 2012 óta minden év novemberében közösen szervezi meg az Európai KKV Közgyűlést. Az idei évben a KKV Közgyűlés házigazdája Magyarország, az esemény 2024. november 19-20. között kerül megrendezésre. A KKV Közgyűlés az európai vállalkozásfejlesztés legfontosabb rendezvénye, az aktuális kihívások, irányok megtárgyalásának magas szintű politikai és szakmai fóruma.

A Nemzetgazdasági Minisztérium KKV Közgyűlés Szervező Bizottsága

„KKV Közgyűlés 2024 – Kiállítói Helyek Kis- és Középvállalkozások Számára”

címmel pályázati felhívást tesz közzé kis-és középvállalkozások számára a 2024-es KKV Közgyűlésen való kiállítói helyek elnyerésére.  

Céljuk, hogy a rendezvényen egy kiállítás keretében bemutassák azokat a hazai vállalkozásokat, amelyeknek terméke vagy szolgáltatása a jövő technológiára, vagy a fenntarthatóságra épülő megoldásokat alkalmaz, így ismertségük növekedhet, szakmai együttműködéseket alakíthatnak ki.

A pályázathoz az alábbi dokumentumok benyújtása szükséges:

• A mellékelt KKV expo sablon teljes körű kitöltése (ennek része a Felhívásban szereplő kiállítási terv és a nyilatkozat is)
• Cégkivonat,
• Alapítói okirat.

A pályázatokat 2024. október 1-ig a sikereskkv@ngm.gov.hu e-mail címre várják. 

Forrás: https://seed.hu/

Pályázati finanszírozási lehetőségek és tanácsok vállalkozásoknak

Elindult a Goodwil Consulting Kft. podcast műsora, „GoodCast – Így írjuk Mi!” címmel!

Pályázati szakértőink osztják meg tudásukat és tapasztalataikat, hogy a hazai vállalkozók, mezőgazdasági szereplők betekintést nyerhessenek a pályázati finanszírozási lehetőségek világába, és megismerjék, hogyan hozhatják ki a legtöbbet a vállalkozásukból, gazdaságukból.

Milyen részeket hallgathat meg már most?

🔵 Mit kell tudni az innovációs pályázatokról?

🔵 Mi az az ÉLIP? – Ismerjük meg a KAP elsők között kiírt pályázatát

🔵 Milyen pályázati területek vannak?

🔵 Miért érdemes pályáznia vállalkozásunknak?

A GoodCast-et ide kattintva érheti el.

Forrás: BKIK

A munkát vállaló diákok helyzete különleges, hiszen a tapasztalat és a jártasság hiánya miatt kiszolgáltatottabbak, mint a felnőttek. A nyár közeledtével fontos, hogy felhívják a figyelmet a diákok munkavégzésével kapcsolatos speciális szabályokra, ezért a korábbi évekhez hasonlóan a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) idén is közzétette a diákmunkára vonatkozó munkavédelmi és munkaügyi tájékoztatóját.

A Munka törvénykönyve szerint néhány speciális esettől eltekintve az vállalhat munkát, aki már elmúlt 16 éves. A szerződéskötéshez és a munkavégzéshez 18 éves kor alatt a szülő írásos hozzájárulása is szükséges. Az írásba foglalt munkaszerződésnek tartalmaznia kell az alapbért és a munkakört. A szerződés nem tartalmaz konkrétumot a munkaviszony időtartamáról, az határozatlan idejűnek minősül – közölték.

Egyszerűsített foglalkoztatás során a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetében ugyanazzal a munkáltatóval legfeljebb évi 120 napra, alkalmi munka esetében legfeljebb 5 egymást követő napra, egy hónapon belül legfeljebb 15 napra, éves szinten pedig legfeljebb 90 napra létesíthető jogviszony. Ebben az esetben nem kötelező a munkaszerződés írásba foglalása, ugyanakkor azt a munkavállaló kérheti.

Nemcsak a szerződéskötéssel, hanem a munkavégzéssel kapcsolatban is vannak a fiatalokra vonatkozó speciális szabályok. A napi munkaidejük legfeljebb 8 óra lehet, 16 éves kor alatt pedig 6 óra. Éjszakai munkát nem végezhetnek, és részükre rendkívüli munkaidő sem rendelhető el.

A nyáron dolgozó diákokra ugyanúgy érvényes a minimálbér és a garantált bérminimum. Amennyiben napi 8 órát dolgozik egy diák, úgy havonta legalább bruttó 266 800 forint illeti meg, ami középfokú végzettséget vagy szakképesítést igénylő munka esetében legalább 326 000 forint. Ezek az összeghatárok az egyszerűsített foglalkoztatás esetében nem érvényesek.

A munkáltatónak oktatás keretében kell gondoskodnia arról, hogy a diák rendelkezzen a biztonságos munkavégzéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel. A munkavégzés nem veszélyeztetheti a fiatalok egészségét, testi épségét és egészséges fejlődését, ezért a munkavédelmi oktatás tartalmának és minőségének különösen nagy jelentősége van a jellemzően kevés tapasztalattal rendelkező diák munkavállalók esetében.

A munkavállaló fiatalok részére a veszélyek, káresetek elkerülése érdekében védőeszközöket kell biztosítani, mivel esetenként a kockázatfelismerő képesség, a munkavédelmi tudatosság és a tapasztalat hiánya okoz baleseteket. A diákok munkavégzésére vonatkozó részletes tájékoztatók a foglalkoztatási portálon olvashatók – közölte az NGM.

Forrás: BKIK